Ki igényelheti a CSOK-ot? Apróbetűs részek!

Jó hírünk van: a CSOK Otthonteremtési Kedvezmények blogspot 2016 januári kérdéseire április 5-én megérkezett a Nemzetgazdasági Minisztériu...

Jó hírünk van: a CSOK Otthonteremtési Kedvezmények blogspot 2016 januári kérdéseire április 5-én megérkezett a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza! A kérdéseink javarészt a CSOK igényléséhez, azon belül is a TB-jogviszony meglétének gyakorlati értelmezéséhez kapcsolódtak. Mivel a válaszok többségében jogszabályidézetek, ezért nem tesszük közzé teljes terjedelemben, csak ahol indokolt vagy az érthetőséget segíti.

Mivel úgy tapasztaltuk, nagyon sok érdeklődő van, akiknél az egyetlen hiányzó kitétel az otthonteremtési kedvezmény igényléséhez a kétéves vagy 180 napos jogviszony, utánajártunk, milyen feltételek mellett kapható meg a szükséges TB-igazolás.

A feltételek pontos megértéséhez a minisztériumhoz eljuttatott kérdéseinkkel – többek között – arra kerestük a választ, milyen munkaviszony számít TB-jogviszonynak a CSOK-igénylés esetén, illetve az alábbi konkrét esetekben jogosult-e a CSOK támogatásra az igénylő.

  •  A második fontos szempont, hogy a CSOK igényléséhez használt és új ingatlan esetén is a Tbj. 5. §-a szerinti jogviszony alapozza meg a biztosított státuszt, amely munkaviszonyból  kell származzon. Tehát nem elég, ha egészségügyi ellátást vagy GYES-t kap valaki, vagy a nyugdíjjárulékot vonják a bevételéből, mindenképp munkaviszonyból származó biztosítotti jogviszony esetén lehet csak CSOK-igénylő (házastársak, élettársak esetén elég az egyik félnek teljesíteni ezt).

A kérdések és a válaszok részletesen:

KÉRDÉSEK

1. - "Főállású anyaság": GYED, GYES és GYET
2. - részmunkaidős jogviszony
3. - táppénzen tartózkodás
4. - egyéni vállalkozó (katás)
5. - diákmunkában részt vevő
6. - alkalmi munkavállaló (megbízással dolgozó)
7. - munkanélküli, de regisztrált, munkanélküli járadékra jogosult személy
8. - bejelentett állás nélküli, de TB-vel szerződésben álló személy (csak orvosi ellátásra jogosító TB-jogviszony)
9. - ápolási díjban részesülő
10. - minimálbérre bejelentett
11. - próbaidős személy

... részére igénybe vehető-e a CSOK?

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

VÁLASZOK

1. "Főállású anyaság": GYED, GYES és GYET esetén a biztosított státusz a következők szerint alakul:

A Tbj. az alábbiak szerint rendelkezik:
„8. § Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
   aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra...”

1/A Gyermekgondozási díj (GYED)

A Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja alapján nem szünetel a biztosítás, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj kerül folyósításra. Így a GYED-ben részesülő személy biztosítottnak minősül, feltéve, hogy a GYED folyósítása alatt a biztosítási jogviszonya nem szűnik meg. (Vagyis amíg GYED-en van, nem szűnik meg a munkahelye, munkaviszonya.)

Ez alól kivétel a GYED EXTRA ellátás, amely keretében egyetemista részesül a GYED-ben, de az ellátás nem munkaviszonyból származik! A GYED folyósítása ugyanis önmagában nem eredményez biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (nincs benne a Tbj. 5 §-a szerinti felsorolásban, hogy biztosított lenne az a személy, aki részére GYED kerül folyósításra).

Tehát a biztosítotti státuszt valójában nem a GYED folyósítása, hanem a mögötte fennálló – Tbj. 5. §-a szerinti – jogviszony alapozza meg. Az a körülmény, hogy a GYED  folyósítása Tbj. 16. § alapján egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosít, illetve a Tbj. 26. §-a szerinti nyugdíjjárulék levonás történik az ellátásból, ezen a tényen nem változtat.

1/B Gyermekgondozási segély/Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Amennyiben a GYES-t vagy a GYET-et a fizetés nélküli szabadság idején folyósítják, és az ellátás folyósítása alatt a biztosítási jogviszonya nem szűnik meg, akkor nem szünetel a biztosítás és a GYES-en/GYET-en lévő személy biztosítottnak minősül.

Ha azonban nem állt fent biztosítási jogviszony  (munkaviszony), amiben fizetés nélküli szabadságra ment volna az ellátásban részesülő személy, úgy nem minősül biztosítottnak, hiába jogosult GYES-re/GYET-re! (A GYES és a GYET nem társadalombiztosítási ellátás, a folyósításnak nem feltétele a biztosítási jogviszony  – vagyis olyan személyek is kapják, akik soha nem dolgoztak.)

A fent említett ellátások esetében – meghatározott szabályok alapján – megengedett az ellátás folyósítása mellett történő munkavégzés. Így akár az ellátások folyósítása mellett a munkavégzésre irányuló jogviszonya (Tbj. 5. §-a) alapján biztosítottnak minősülhet a kérelmező!

Tehát a biztosítotti státuszt valójában nem a GYES/GYET folyósítása, hanem a mögötte fennálló – Tbj. 5. §-a szerinti jogviszony – alapozhatja meg. Az a körülmény, hogy a GYES/GYET folyósítása Tbj. 16. § alapján egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosít, illetve a Tbj. 26. §-a szerinti nyugdíjjárulék levonás történik az ellátásból, ezen a tényen nem változtat.

2. Részmunkaidős jogviszony

A Tbj. 5. § (1) bekezdés alapján a munkaviszonyban álló személy biztosított, függetlenül attól, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.

3. Táppénzen tartózkodás

Konkrét eset függvényében válaszolható meg.

4. Egyéni vállalkozó (katás)

Az egyéni vállalkozó a Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítottnak minősül. A kisadózók tételes adóját választó főállású kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján biztosított.

5. Diákmunkában részt vevő


Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja irányadó:
Biztosított
b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,”

Vagyis az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - mentesül a biztosítási kötelezettség alól.

Tehát mentesül a biztosítási alól, de a CSOK igénylésére sem jogosult.

6. Alkalmi munkavállaló (megbízással dolgozó)

Megbízási jogviszony esetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja az irányadó:
„Biztosított
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

Egyszerűsített foglalkoztatás:

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény keretei közötti munkavégzés nem eredményez biztosítási kötelezettséget.

7. Munkanélküli, de regisztrált, munkanélküli járadékra jogosult személy


A Tbj. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosított. Álláskeresési támogatás alatt a Tbj. 4. § 4. pontja alapján a következőt értjük.

„4. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy”

8. Bejelentett állás nélküli, de TB-vel szerződésben álló személy (csak orvosi ellátásra jogosító TB-jogviszony)

A Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség (2016-ban havi 7050.-Ft) nem eredményez biztosítási jogviszonyt.

9. Ápolási díjban részesülő


Az ápolási díjról külön rész rendelkezik a 2016. február 11-től hatályos, új lakások építéséhez, vásárlásához illetve használt lakás vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletekben.
Eszerint a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesülő igénylők esetén nem kell figyelembe venni a TB-biztosítottságot, vagyis mentesülnek az igazolás alól, és igényelhetik a CSOK-ot.

10. Minimálbérre bejelentett

A Tbj. 5. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonyban álló személy biztosított, függetlenül jövedelme mértékétől.

11. Próbaidős személy

A 180 nap illetve két év – maximum 15 nap megszakítással – folyamatos tb-jogviszony megítélése szempontjából irreleváns a próbaidő intézménye. (Vagyis lényegtelen, hogy próbaidővel vagy sem, de szerződéses munkaviszonyban kell állni.)

Akik átverekedték magukat a kivonatolt minisztériumi válaszokon, és már hátradőlnének, ajánljuk figyelmükbe a következőket, mely a válaszok zárszava:
"Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) határozata szerint az e levélben foglaltak szakmai véleménynek tekintendők, amelyet bíróság vagy más hatóság előtt felhasználni nem lehet."

Vagyis: lényegében a banké az utolsó szó!

2016. április 14., CSOK Otthonteremtési Kedvezmények blogspot

Related

tb jogviszony 4045518264849164618

Népszerű bejegyzések

item